|
Gyülekezetünk bemutatása
Oklevélben Emeud alakban 1150-ben említik először. IV. Béla a Muhi-csatából 1241-ben Emődön keresztül menekült. 1332-ben egyházas hely, ahol az I. István király tiszteletére szentelt templom papja 5 garas pápai tizedet fizetett. A XV. században bortermelő, népes mezőváros, birtokosa a Perényi család, akinek pártfogása alatt a lakosság reformátussá lett. A mezőkeresztesi csata (1596) után szinte teljesen elpusztult. A XVII. században a Rákócziak tulajdona volt, fele fejedelmi, fele magánbirtok. A városból 1871-re nagyközség lett, amely az 1882-es tűzvészben teljesen leégett. Az elmúlt száz évben a település újjáépült, fejlődött, és mára visszanyerte elveszített városi rangját.
Emőd ma is a Borsod-Gömöri egyházmegye jelentős települése. Lélekszáma a nagyarányú ki- és beköltözések miatt hullámzó. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint ma a lakosság 22%-a vallotta magát reformátusnak, a gyülekezet magja azonban ennél jóval kevesebb.
"Én az Úr vagyok a Te Istened" 2 Móz 20:2
Fekvés, közelekedés: Borsod-Abaúj-Zemplén megye dél részén, Miskolctól a megyeszékhelytől 20 km-re dél-keletre, a 3. sz. országos főközlekedési út két oldalán található. A település az Északi-középhegység és az Alföld tájegység találkozási vonalán fekvő nagyközség, melynek gazdasági-, földrajzi és természeti adottságai kedvezőek. Igazgatási területéhez jól művelhető dombvidék (szőlő, gyümölcs) és döntően jó minőségű termőtalajú síkság tartozik.
A Bükk hegység lábánál található településen az országos jelentőségű M3 autópálya Polgár és Fűzesabony közötti új szakasza illetve a (Budapest-Miskolc-Kassa) 3. sz. főközlekedési út, 80-as számú vasútvonal halad át, melyek a főváros és az ország más városaival kedvező közlekedési kapcsolatot jelentenek. Vasútállomása Emődön kívül közlekedési kapcsolatot jelent 2 szomszédos település, Vatta és Borsodgeszt községek lakóinak is.
A nagyközség közigazgatási területe 4928 hektár, lakóinak száma 5641.
2002. július 1.-től Emőd városi ranggal büszkélkedhet.
Látványosságok:
- 1720-ban barokk stílusban épült Rhédey-kastély (műemlék)
- 1811-ben épült Református templom (műemlék)
- 1795-ben épült Római katolikus templom, melynek oltárfreskója és festett üvegablakai egyedülállóak az országban
- Görög katolikus templom, melyet 1998-ban szenteltek fel
- Népi műemlék épületek a Szilfa, utcában
- Pincegyep, melyen a szőlőtulajdonosok 400 pincéje található
- Horgásztavak és környéke
Földrajz: A nagyközségben lévő élővízfolyások a Kulcsárvölgyi-patak és Kis-patak jelentős szerepet tölt be a Bükk-hegység (Bükki Nemzeti Park) és a Borsodi Mezőségi Tájvédelmi Körzet kapcsolatrendszerében.
Történelem: A település már a honfoglaláskor létezett, Anonymus említi nevét a honfoglalás kapcsán, mely szerint Árpád vezér egy hónapig táborozott a település határában Neve tiszta magyar: Emeud, valószínűleg személynévből alakult ki, amelyben a "d" kicsinyítő képző lehetett. Okleveles adatunk, a XIII. századból van , melyből tudjuk, hogy Muhival országút kötötte össze. Legrégibb birtokadat 1281-ből való. Mezővárosi rangot kap a XIV- XV. század fordulóján, melyhez széleskörű autonómia és egyéb kiváltságok (pl. bírói hivatal) járultak. Mint mezőváros pecséttel is rendelkezett, a mai napig fennmaradt pecsétje 1689-ből való Mezővárosi rangját 1871-ig tartotta fenn. A fennmaradt írások névét az alábbiak szerint említik, Emed, Emeyd, Emeod, Emwd, Émewd Emod . 1735-ben rk. parochia létesül, Fáy Gábor pedig áttérve a rk. vallásra, Krisztus mennybemenetele tiszteletére plébániát létesített 1738-ban.Református iskola a XVI. században, katolikus iskola pedig 1769-ben létesült. Hódoltsági terület volt Emőd is.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc során hadiesemények is zajlottak Emőd térségében. A honvédseregek és Paszkievicz herceg orosz csapatai több alkalommal táboroztak a településen.1871-es közigazgatási reform után Emőd mezővárosból nagyközség lett.
Az 1870-ben létesült Miskolc-Pest vasútvonal és az ugyanebben az évben átadott vasútállomás nagymértékben javította a település közlekedési kapcsolatait és kedvezően változott kereskedelme is. A mezőgazdasági termékeken kívül legjelentősebb árucikke, a fejlett szőlő kultúrájából fakadóan, a bor volt.
A XIX. század elején 670 bel- és külterületi házból állt a község, Lakossága 3297 lélek, akik mind magyarok voltak. A községhez tartozott és tartozik ma is Adorna-tanya, Karola-tanya, István-major és Bakó-tanya.
Az I. világháborúban 470 katonája vett részt, akik közül 95 hősi halált halt, 34 hadirokkant lett. A vitézek száma 2. A község hősi emlékművét 1924-ben állították fel, alkotója Farkas Béla szobrászművész.
A két világháború között 2 magánorvos, valamint egy állatorvos, két szülésznő, és egy gyógyszertár működött a településen. Az Emődi Hitelszövetkezet mellett "Hangya" Fogyasztási szövetkezet működött a községben. 3 helyen italmérés, 13 kereskedés, 15 önálló iparos /2 asztalos, 2 kovács, 4 cipész, l borbély, l kádár, l kerékgyártó, 1 sütő, 1 szabó, 2 hentes/, egy kéményseprőmester valamint egy szikvízgyártó egy darálómalom volt a településen.
A jó közlekedési adottságainak és kiváló termőföldjének köszönhetően a község lakóinak állandó munkát biztosított a vasút, az emődi Mezőgazdasági Rt. és az emődi Szőlőtelepítő Rt.
Ennek következtében a település jelentősen fejlődött az 1920-1930 között. A lakosság száma 1930-ra megközelítette a 4000 főt.1930-ban már működik a posta, 18 telefon- , 24 rádió előfizetője van a településnek.
A II. világháború az elsőnél is nagyobb megpróbáltatásokkal, áldozatokkal járt, a hősi halált halt áldozatoknak csak a rendszerváltozás után 1990-ben állítottak emlékművet.
Hősi halált halt 132 katona, 54 polgári személy áldozatul esett, 20 ház pedig teljesen elpusztult.1945 után megváltozott a község lakóinak élete. A földreform, földosztás végrehajtására 1945. márciusában került sor.
A megindult iparfejlesztés az ország más területeiről is a borsodi iparvidékre csábította a földönfutóvá vált falusiakat. A Miskolcon munkahelyet keresők nagy része a városkörnyéki falvakban telepedett le.
1946-ban a 3 felekezeti (református, katolikus, izraelita) iskolában 8 pedagógus irányításával 352 gyerek tanult. A kollektivizálás során 2 termelőszövetkezet szerveződött Emődön, mely később egyesült.
Az iskolák államosítása után 1950-ben 15 pedagógus 12 tanulócsoporttal foglalkozott. 1958-ban kezdődött el egy új 8 tantermes iskola építése, melyet 1959-ben vehetett birtokba a 22 pedagógus és közel 400 tanuló.
Az 1960-as évek közepétől ugrásszerűen megnőtt a lakásépítés, melyet követett az intézményhálózat kiépítése és a kommunális hálózat fejlesztése pld. ABC kisáruházak, orvosi-, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, takarékszövetkezet, iskola, óvoda, községháza, posta, utak és járdák korszerűsítése, 2 új híd építése, hírközlés, ravatalozó stb.
Az 1970-es években az országban egyedül álló építészeti stílusban készült épületek ma is meghatározzák a nagyközség arculatát. Ekkor ún. mintalakótelep építési program kezdődött, mely a település mai karakterét is meghatározza.
Ipar: Helyi ipari tevékenység terén kiemelhető - az Antenna Hungária Rt. Emődi igazgatósága melynek alaptevékenysége műsorszórás - az EKISZ Ruházati Rt. tevékenységi köre textil és egyéb felsőruházat gyártása - TÜFÉM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tevékenységi köre, tüzelő és építőanyag kiskereskedelem, hulladék kis- és nagykereskedelem, vegyi árú kiskereskedelem és propánbután gázpalack értékesítés - AGIP benzinkút Mezőgazdaság terén kiemelhető - Gépészeti Szolgáltató Szövetkezet, tevékenységi köre növénytermesztés, mezőgazdasági szolgáltatás (szántás, vetés aratás stb.) - Holstein-fríz Tejszövetkezet, tevékenységi köre elsősorban szarvasmarha-tenyésztés, növénytermesztés, erdőgazdálkodás, gépjavítás, takarmánykeverés - "Derenk" Szövetkezet, tevékenységi köre állattenyésztés, elsősorban mangalica sertés tenyésztés, kavicsbánya üzemeltetés, növénytermesztés - Korona Gombaipari Egyesülés Emődi telephelye tevékenységi köre elsősorban exportra történő gombatermesztés - Dávid pékség tevékenységi köre kenyér és péksütemények gyártása és értékesítése - Bükkalja Takarékszövetkezet Emődi Fiókja, tevékenységi köre pénzintézeti.
(forrás: http://baz.corvus.hu/emod)
|
|
|
|
|
|
|